#7 "Hogy mivan?"

Niall 3 napja volt itt.Azóta az utolsó mondata jár a fejemben."Meglátjuk" mondta utoljára és itt hagyott.Ez a három nap alatt, reméltem, hogy hívni fog, de nem tette.Ma egész nap itthon voltam és volt időm gondolkodni anya viselkedésén.Talán valamit eltitkol előlem?Nem, az lehetetlen.Mi lehetne az, hogy van egy testvérem?Hahahhahah, az vitszes lenne.Kiderülne, hogy van egy bátyám vagy egy nővérem(húgom nem lehet, mert az feltűnt volna).Ahhaaa, gondoltam, hogy annyira vitszes lenne, de nem is igazán volt az.Éppen mászkáltam a nappali és a konyha között, mikor csengettek.Gyorsan oda rohantam az ajtóhoz és könyörögtem, hogy Niall legyen az, de nem ő volt.Az ajtóban Pete a postás állt.
-Szia Pete!-köszöntem neki.
-Szia Sindy!-köszönt vissza-Hűű de csinos valaki!-mondta, én pedig végig néztem magamon.Egy melegítőben és egy kinyúlt felsőben voltam.Pete sohasem volt a bókolás mestere.
-Köszönöm!-mondtam szégyenlősen.-Szóval mit hoztál?-kérdeztem, mire a kezembe nyomott egy levelet.Aláírtam a papírt és elköszöntem tőle.Már éppen csuktam volna be az ajtót mikor Pete megszólalt.
-Hééé.Tudod, hogy jönnek az 1D-s fiúk?-kérdezte, mire nekem össze szorult a szívem.
-A-a.-mondtam csodálkozva.-Úr isten látnom kell őket!-forgattam a szemem és nem vártam meg míg Pete válaszol becsuktam előtte az ajtót.A levelet ledobtam a konyha asztalra, majd töltöttem magamnak egy pohár narancs levet és leültem az asztalhoz.


"Sindy és Edith Fox részére" állt a levélen, így gondoltam, most miért ne nyithatnám ki?!Hát...bár ne tettem volna....


"Kedves Sindy és Edith!






Fogalmam sincs, melyik őtök fogja megtalálni, a levelet, de ha vletlenül Sindy kezébe kerül, akkor itt az ideje, hogy megtudja a teljes igaszságot.Tehát kedves Sindy, itt az ideje, hogy megtudd édesanyád és én rokonok vagyunk.Itt az ideje, hogy megtudd van egy rokonod ítt Írországban.A többit majd édesanyád elmondja.






Üdvözlettel: "














-Hogy mivan?-dobtam le a lapot az asztalra.Aha délelőtt még vitszes lett volna, ha valaki azzal állít haza, hogy van egy rokonom Írországban, de most egyátalán nem az.Felfutottam és azonnal felhívtam anyát.-Vedd már fel azt a szájba baszott telefont!!-kiabáltam.-Na végre!-szóltam bele, mikor anya már felvette.-Azonnal gyere haza!Nem érdekel!Most azonnal, kérlek!-sírtam el magam.Anya kb. 15 perc múlva már otthon volt.


-Mi a baj?-kérdezte.
-Ez mégis mi a franc?-dobtam az asztalra a levelet.-Mégis mikor akartad elmondani, hogy vane gy szájbabaszott testvérem vagy rokonom Írországban?-csapkodtam az asztalt.
-Sindy.-csitított anyu.-Nyugodj le és mindent elmesélek!-mondta és leült velem szembe az asztalhoz.-Igen, van egy rokonod Írországban, de nem akartam még elmondani, várni akartam vele.-mondta én pedig olyan "naaaneee" pillantással néztem rá.-Mikor Niall itt járt, nem azért lettem zaklatott, mert egy híresség volt a házamban, hanem azért, mert féltem meglátod és rájössz.-mondta anya én pedig semmit nem értettem.
-Mégis mit?-kérdeztem.Anya pedig amolyan "most már meg kell tudnod mindent" érzéssel sóhajtott.Éreztem, hogy valami olyat fog nekem elmondani, amit nem akarok tudni, de ott akkor azt éreztem, hogy tudnom kell.
-Niall és te...-kezdte anya.-rokonok vagytok.-mondta, mire én majdnem elájultam.


-Anya, ne viccelj!-mondtam és elkezdtem hisztérikusan nevetni.-Ugye, csak hülyéskedsz?-néztem aggódva anyára, aki megrázta a fejét.


-Nézd!-emelte meg a lapot a fényfelé.És akkor majdnem szívrohamot kaptam."Horan" állt az aláírásnál.-Régen mindig ezzel játszottunk, így senkisem tudta, hogy mit írunk egymásnak.-nevetett anyu.


-Mégis meddig akartad elhalgatni?.-kérdeztem a sírógörccsel küzködve.
-Még egy ideig biztos, de láttam, hogy máshogy nézel Niall-re és féltem, hogy....
-Mégis mitől féltél?-kérdeztem hisztérikusan
-Hogy beleszeretsz.-mondta anya, mire én felpatantam a székből és ferohatntam szobámba.Az első gondoltatom az volt, ezt tudnia kell Niallnek is.Azonnal felhívtam Zoét.
-Zoé, azonnal add meg Niall számát!-mondtam szipogva.-Tudok mindent!-kiabáltam.-Kérlek!-könyörögtem neki.Zoé szíve megesett rajtam, mert lediktálta a számot.-Kösz!-nyomtam ki.Azonnal felhívtam Niallt, és kértem jöjjön ide.Talán azért, mert túl kétségbeesett volt a hangom, vagy csak úgy szimplán, de Niall 20 perc múlva ott állt a szobámba.
-Olvasd el!-nyomtam a kezébe, mire Niall csak nevetett.
-Olyan az írása, mit apáé!-mondta.


-Mivel ő írta!Könyörgöm Niall!-mentem oda és megemeltem az ablak felé a levelet.-Látod?-kérdeztem, abban reménykedve, hogy tényleg igaz ami oda van írva.
-És ez mit jelent?-kérdezte Niall, mire én hanyatt vágtam magam az ágyon.
-Azt, hogy...-csuklott el a hangom.
-Rokonok vagyunk.-fejezte be helyettem Niall, mire én csak bólinotottam és felültem.-Hogy nem vettük észre?-kérdezte
-Hogy nem vettük észre?-kérdeztem a tükör előtt állva.-Ez nekem túl sok!-mondtam.-3 napja ide jössz, hogy közölhesd, Harry-t megbántottam és, hogy féléve beszélsz mindennap Zoéval, de engem nem hívtál egyszer sem!-sírtam.-Most meg ez!-ütöttem a falat.
-Az lesz a legjobb, ha elmegyek!-mondta Niall és ott hagyott egyedül a szobámban.










*Zoé szemszöge*






Miután Sindy olyan indulatos volt a telefonban, kicsit megilyedtem.Pár percel a Sindyvel való beszélgetés után megcsörrent a telefonom.Ismeretlen volt a szám.
-Halló!-vettem fel.-Itt Zoé Wood.Ott kibeszél?-kérdeztem
-Öö....igen halló.-szólalt meg egy ismerős hang.-Tudtam!-mondta és kinyomta.Egy kicsit megilyedtem, hogy milesz ha ezt megtudja Sindy, de jobban érdekelt az, hogy honnan tudja a számom.










*Sindy szemszöge*






Fogalmam sincs miért, talán azért, mert Zoé a legjobb barátnőm, de úgy éreztem, hogy megkell tudnia.Áthívtam és elmeséltem neki mindent.
-Sindy el kell mondanom valamit.-mondta és elkezdte birizgálni a takaróm.
-Tudom, tudom hogy Niall-el egész idő alatt beszéltetek!-mondtam ki megkönnyebbűlten.Zoé velem szemben ült az ágyon, és láttam rajta, hogy valami nincs rendben, valamit elhallgat előlem.-Zoé-mondtam félve-mivan még?-kérdeztem, mire Zoé csak a fejét rázta.-Túl jól ismerlek ahhoz, hogy letagadhasd!-mondtam.
-Igazad van.-nevetett kínosan.-Ma hívott...-mondta, mire én olyan "és..?" pillantással néztem.Ő felállt és elkezdett mászkálni a szobában.-Harry hívott.-mondta hallkan, mir én felkaptam a fejem.
-És..mit mondott?-kérdeztem elcukló hangon.
-Semmit!-mondta Zoé.-Éppen ez a baj!-állt meg.-Mi lesz, ha megtudják a többiek?-kérdezte.-Hogy itt van Niall?-csuklott el a hangja.Miután megnyugtattam, hogy nem lessz semmi baj, hagytam egy üzenetett Niall telefonján, hogy Harry felhívta Zoét, úgyhogy jobb lesz, ha haza megy.