Haliiho emberkék!Ki hogy van?Mennyire várjátok már a You&I megjelenését?Én rettentően!Itt van pár tenni való, ha rekordot akarunk dönteni!
Figyelem! Holnap You&I klipp, tehát egy új lehetőség a REKORD DÖNTÉSre! A szabályok ugyan azok:
- A klippet ELEJÉTŐL a VÉGÉIG nézzétek
- Amikor végig néztétek az egész oldalt FRISSÍTENI kell
- Próbáljátok minnél többször megnézni és ha megadatik a lehetőség, akkor minden gépről, telóról!!!
Tehát hajrá! Ma mindenki készüljön, mert holnap kikészítjük a VEVO-t!!!
ÉS FONTOS, HOGY EZT MOST MINDENKI OSSZA MEG MINDENHOL!!! KÖSZÖNÖM!:)
Hajnalban Harry mellett ébredtem az ágyon.Fogalmam sincs
hogyan kerültem oda.Elaludtam a filmen?!Egyáltalán mit néztünk???Fogalmam sincs.Olyan jól esett már egyet aludni, hogy elkezdtünk a filmet és azt hiszem bealudtam rajta.De hogyan kerültem én fel az emeletre?Harry felhozott?Istenem,de aranyos!Felültem az ágyon és a mellettem fekvő Harryre néztem.Olyan aranyosan aludt.Már éppen vissza akartam feküdni mikor majdnem megállt a szívem.
-Valami baj van?-kérdezte Harry akiről idáig azt hittem, hogy alszik.Én csak tágra nyílt szemmel néztem rá és azt hittem álmodom.
-Nem,dehogy is!-vágtam rá és egy hatalmasat sóhajtottam.
-Akkor gyere ide!-mondta és magához húzott.-Biztos jól vagy?-kérdezte álmosan, mire én bólintottam.-Akkor jóét!-mondta és megpuszilta a nyakam.-Szeretlek.-mondta és megpuszilta a fejem.
-Neked is!-hunytam le a szemem.-Én is szeretlek!-mondtam és végig húztam a körmöm a hasán, mire ő felmordult.
-Te kis huncut!-mondta és megfogta a fenekem.-Mit szeretnél?-kérdezte.
-Aludni!-nevettem és megfogtam a kezét.
Reggel Harryre ébredtem.
-Jó reggelt,szépség!-mondta és megcsókolt.-Ideje felkelni!Hasadra süt a nap!-mondta és megsimította az arcomat.
-Nem akarok felkelni!-nyöszörögtem.
-Pedig muszáj lesz!-dőlt le mellém az ágyra.-Jönnek a fiúk és muszáj lesz fel kelned!-mondta és megcsikizett.
-Na jó!-nyöszörögtem.Felkeltem majd meg reggeliztünk és valami emberi formát varázsoltam magamnak mire jöttek a fiúk.
-Sziasztok!-köszöntem és mindenkit megöleltem.A fiúktól elvettem a pulcsijukat és a kabátjaikat.Míg ők elhelyezkedtek addig én felakasztottam a ruháikat a fogasra.-Kinek mit hozhatok?-botorkáltam be a nappaliba.
-Sindy, nem kell háziasszonyt játszanod!-mondta Harry, mire én megrántottam a vállam.-Inkább ülj le!-mondta és belehúzott az ölébe.
-Na szóval,kinek mit hozhatok?-tettem fel ismét a kérdést és felálltam Harry öléből.
-Sört!-mondták Louis és Liam egyszerre, mire én csak nevetve bólogattam.
-És neked Zayn?-kérdeztem, mert Zayn csak csendben ült a kanapén.
-Nem kérek sört, köszönöm!Még ma vezetek.-mondta.-De egy pohár narancslé, ha van azt elfogadom!-mondta udvariasan mire én bólintottam és hátat fordítottam.
-Megyek segítek!-ugrott fel hirtelen Louis.
-Nem kell köszi!-kiabáltam vissza a konyhából.Elővettem 2 sört a hűtőből és éppen a narancs leveket akartam kiönteni, mikor hirtelen Louis kezét éreztem a derekamon.Louis mit csinálsz?-kérdeztem halkan.
-Tudom, hogy te is szeretnéd!-mondta és elkezdte puszilgatni a nyakam.
-Nem, Louis én nem szeretném!-löktem el magamtól.-Én csak is Harryt szeretem!-mondtam és vissza tértem a narancs levekhez.
-Ja akkor....--suttogta Lou.-Harrynek egy szót se, oké?-nézett rám kérlelőn.
-Dehogy is!-mondtam és vissza tettem a narancslevet a hűtőbe.
-Barátok?-kérdezte és a kezét nyújtotta.
-Barátok!-ismételtem meg és kezet fogtam vele aminek a vége az lett, hogy mind a ketten elröhögtük magunkat.-Na meghoztam az italokat!-mondtam és mindenkinek oda vittem amit kért, majd leültem Harry mellé a kanapéra ő pedig át karolt.
-Milyen aranyosak itt valakik!-nevetett Liam, mire én nevetve Harry vállába fúrtam az arcom és ő is elkezdett nevetni.Hirtelen megcsörrent Harry telefonja és furcsa módon Niall hívta.Ja, igen Niallt tegnap műtötték a térdével, úgyhogy szegényem azért nem jöhetett ma Zayn-ékkel.De vajon ha nem műtik meg akkor eljöhetett volna velük?Fogalmam sincs.
-Csá haver!-vette fel Harry a telefont.-Mi van veled?-kérdezte ami náluk felér egy "hogy vagy?"-al.
-Szia Niall!-köszöntünk neki a telefonba.
-Ott van Sindy?-kérdezte köszönés nélkül.
-Szia Niall!-köszöntem neki ismét.
-Szia Sindy!-köszönt.-Arra gondoltam, hogy bejöhetnétek hozzám a kórházba, ha ráértek!Na haver?-mondta és ez már Harrynek szólt.Harry körül nézett és megakadt a szeme rajtam.Én olyan "na léci, léci.jó leszek!"pillantással néztem, mire ő csak bólintott.
-Egy óra múlva ott vagyunk!-mondta és letette a telefont.Az első ami eszembe jutott, hogy remélem ott lesz Zoé is és egy pár szót tudok vele váltani.Én nekiálltam öltözni és egész idő alatt csak ez az egy gondolat járt a fejemben.
*Zayn szemszöge*
-Hé haver,beszélhetnénk?-kérdeztem Harrytől.
-Miért ne?-kérdezett vissza és elindult a terasz felé.Én követtem és mikor kiértünk a teraszra "letámadtam".
-Biztos vagy benne, hogy jöjjön velünk?Mi lesz, ha elszólja magát?-kérdeztem, mire Harry nyugodtan rám nézett és elnevette magát.
-Nem fogja elszólni magát!Biztos vagyok benne, hogy nem csinál hülyeséget.Szeret!-mondta Harry.-És ezt ő mondta-tette hozzá nevetve.
-Biztos vagy benne?-kérdezte ismét.
-Ne félj, nem lesz semmi baj!-mondta és rám villantotta a csajozós mosolyát.
-Hallod, ne akarj meghódítani, mert még a végén beléd esem!-mondtam nevetve.
-Azt nem akarom, mert akkor Perrie megesz!-folytatta a baromkodást.-Na szóval, nem lesz semmi baj!-mondta és vissza ment házba.Remélem igaza lesz és Sindy nem fogja magát elszólni a szőkeségnek, mert akkor kurva nagy szarban leszünk.
*Niall szemszöge*
Gondoltam felhívom Harryt és megkérem jöjjenek be hozzá egy kicsit, hisz olyan egyedül érzem magam és már elegem van abból, hogy nem mernek velem beszélgetni az ápoló nők, nehogy kirúgják őket stb...Így hát fogtam és felhívtam Hazzát.
-Csá haver!-vette fel Harry a telefont.-Mi van veled?-kérdezte.
-Szia Niall!-köszöntek nekem a telefonba a többiek.
-Ott van Sindy?-kérdeztem köszönés nélkül.
-Szia Niall!-köszönt nekem ismét Sindy.
-Szia Sindy!-köszöntem Sindynek.-Arra gondoltam, hogy bejöhetnétek hozzám a kórházba, ha ráértek!Na haver?-mondtam és ez már Harrynek szólt.
-Egy óra múlva ott vagyunk!-mondta és letette a telefont.Vele van Sindy is.Akkor minden rendben van!gondoltam magamban.magamban. Gondolkodás nélkül beütöttem Zoé számát és felhívtam.
-Szia Szerelmem!-köszöntem a telefonba.-Nem lenne kedved bejönni hozzám?-kérdeztem, mire Zoé jó ízűen felnevetett.
-Szia!-köszönt.-Éppen most akartam indulni!-mondta nevetve.-Fél óra és ott vagyok!Puszi!-mondta és letette a telefont.Na most Zoé is megláthatja, hogy Harry és Sindy között minden a legnagyobb rendben van és Sindy csak azért nem ment haza, mert egy kis nyugalomra volt szüksége.
*Sindy szemszöge*
Mikor leértem a konyhába mindenki engem várt.
-Kinek csípted ki magad ennyire?-méregetett nevetve Zayn.
-Nekem!-lépett oda mellém Harry és megcsókolt.
-Fúj, de romantikusak!-nyávogott Liam.Tehát elindultunk Niall-hez a kórházba.Én és Harry külön mentünk és elég hamar oda értünk a kórházhoz.
-Ugye nem mondasz Niall-nek semmit?-kérdezte Harry mikor már leállította az autót.
-Nem, dehogy is!-mondtam és megcsókoltam.Ő elégedetten sóhajtott egyet és hirtelen Louis kinyitotta az ajtót.-Oh..-mondtam nevetve.-Köszönöm!-szálltam ki az autóból.
.És velem mi lesz?-kérdezte Harry "sértődötten", mire Lou oda ment és az ő ajtaját is kinyitotta.
-Tessék uram!-mondta Lou komolyan, mire Harry a röhögő görccsel küszködve kikászálódott az autóból. Niall kórtermét viszonylag hamar megtaláltuk és mikor bementünk hozzá egyedül volt.
-Csá Niall!-köszöntek neki a fiúk és Niall mindegyikükkel kezet fogott.Én csak az ajtóban álltam és a jelenetet figyeltem.
-Szia Niall!-köszöntem, mikor már mindenkivel kezet fogott.
-Szia Sindy!-csillant fel a szeme és felült az ágyon.-Hiányoztál!-ölelt meg.
-Te is nekem!-mondta és felálltam. Harry gyanúsan méregetett minket, ezért oda mentem és megöleltem.-Nem lesz semmi baj!Szeretlek!-suttogtam a fülébe és ő pedig megcsókolt.
-Látom mindenki Happy-ben van!-nevetett Niall és hirtelen Zoé hangját hallottam meg.
-Mi a fasz?-kérdezte, mikor meglátott minket Harryvel össze ölelkezve.
-Zo!-becéztem és a nyakába ugrottam.-De örülök neked!-mondtam és erősen magamhoz szorítottam.
-Te..-indult meg Harry felé, aki ijedten az ablak felé kezdett hátrálni.
-Zoé, kérlek ne!-álltam elé.-Menjünk le inkább a büfébe!-mondtam és Harryre néztem.Most semmit nem láttam a szemébe, csak az ijedtséget.Tehát Zoétól úgy látszik fél.Zoé hátat fordított és kiment a kórteremből én pedig utána mentem, már amilyen gyorsan tudtam menni.
-Zoé, várj már meg!-kiabáltam neki a csendes folyosón, mire aggódva hátra nézett és megállt.
-Mi baj van?-kérdezte és aggódva nézett rám.
-Csak fáj a térdem!-mondtam és rá mosolyogtam.-Menjünk lassabban és nyugodj le!-támaszkodtam rá.Lesétáltunk a büfébe és találtunk két szabad helyet, amit azonnal el is foglaltunk.Rendeltünk két forró csokit amit hamar ki is kaptunk.Nem siettünk vissza a kórterembe így lassan, és nyugodtan megittuk a forró csokinkat, közben pedig beszélgettünk.
-Mi bajod van Zo?-kérdeztem, mert észre vettem, hogy Zoé furcsán méreget.
-Miért vagy vele Sindy?Mégis miért?-kérdezte.
-Mert szeretem.Érted?Szeretem, ahogyan te is Niallt!-mondtam és rá mosolyogtam.
-De ugye, nem bántott?-kérdezte, mire én lehajtottam a fejem és megráztam azt.-Sindy!Bántott?-kérdezte, mire én megint csak a fejem ráztam, de nem mertem rá nézni.-Nem tudsz nekem hazudni!-mondta.-Bántott?-kérdezte ismét, mire én felnéztem.
-Nem!-mondtam halkan, de azt hiszem meggyőzően.
-Miért hazudsz?-kérdezte Zoé.Baszki, túl jól ismerjük egymást.-Mit tett veled?-kérdezte ingerülten.
-Ugyanazt,mint Tom!-mondtam halkan és ránéztem Zo-ra.A szemei vérben forogtak.-Ne, kérlek maradj, még beszélgessünk!-kaptam el csuklóját, mikor fel akart állni.Nehezen,de sikerült vissza rántanom a székre.-A rendőröknek szóltatok, hogy megvagyok?-kérdeztem, mire Zoé hatalmas szemekkel nézett rám.-Néztem TV-t!-mondtam kínosan nevetve.
-Akkor azt is láttad, hogy egy E.S. monoggrammú drog diller van a városban.És az E.S. monoggramm kinek a monoggramjával egyezik meg?-kérdezte Zoé.
-Nem,kiével?-kérdeztem úgy, mint aki semmit sem tud.
-Ne tettesd a hülyét!-cseszett le ismét.-Harryével.Edward Styles az az E.S.-mondta.
-Kérlek Zo, ne kiabálj, és ne szólj senkinek!-mondtam könyörögve.-Anyáéknak és Niallnek sem!-tettem hozzá.
-De ugye ő nem használja?-kérdezte Zo.
-Nem, nem használja.És nekem sem adott és nem is adna!-mondtam , mert tudtam hogy Zo-nak az lett volna a következő kérdése, hogy:és ugye neked nem adott?Zoé és én lassan a kórterem felé vettük az irányt,de hirtelen Zoé megtorpant.
-Bántott?-kérdezte ismét.Úgy látszik nála megakadt a lemez a "bántott?" mondatnál.Én nem feleltem csak álltam mellette.Nem voltam képes megint kimondani, hogy:igen, Harry megerőszakolt!Még leírni is rémes!Zoé hirtelen megindult én pedig későn kapcsoltam így nem tudtam megállítani.Mikorra beértem a kórterembe Zoé és Harry már nem voltak bent.
-Hol vannak?-kérdeztem, mire mindenki csak a vállát rángatta.-Bassza meg Zoé is!-ültem le az asztalhoz és rá csaptam egyet.
*Harry szemszöge*
Zoé Sindy nélkül csörtetett be a kórterembe és megkért hogy menjek vele.Nem is megkért, inkább meg parancsolta, hogy menjek vele.Megijedtem, hogy hátha valami baj történt Sindyvel így utána mentem.Egészen a kórház bejáratáig követtem mikor végre sikerült utol érnem.
-Mi bajod van Zoé?-kérdeztem, de nem válaszolt csak kivágta maga előtt az ajtót és a kórház előtt lévő parkig meg sem állt.-Mi bajod van?-kérdeztem ismét, mire rám nézett.Csak most láttam meg, hogy ő végig sírt.
-Hogy tehetted ezt vele?-kérdezte, mire leesett, hogy valószínűleg Sindy mindent elmondott neki.-Hogy a picsába voltál rá képes, hogy megerőszakold?!-kiabált, mire nekem csak az utolsó szava víz hangzott a fülemben."Megerőszakold!"mondta.Képes voltam bántani Sindyt és most kezdett el furdalni a lelkiismeretem.Szó szerint mart belülről.
-Én nem akartam, de kényszerített rá és.....-mentegetőztem.-nem voltam teljesen magamnál!-tettem hozzá.
-Te drogos buzi!-visította Zoé.-Képes voltál megerőszakolni a legjobb barátnőmet, aki teljesen beléd van esve!-esett nekem és elkezdte ütni a mellkasomat.-Te állat!-kiabálta.
-Sajnálom!-mondtam és azt vártam, hogy megnyíljon alattam a föld.Zoénak teljesen igaza volt.-Igazad van!-mondtam és megfogtam a csuklóját.
-Kérlek engedd haza!-mondta sírva, mire elengedtem.
-Nem tehetem!-mondtam és magamhoz szorítottam.Mikor már lenyugodott és nem sírt vissza mentünk a kórterembe ahol Sindy idegesen várt minket.
*Sindy szemszöge*
-Mi a faszom van?-kérdeztem, mikor Zo és Harry együtt lépett be a terembe.Mindketten csak a fejüket rázták és engem figyeltek.-Én nem akartam, de túl jól ismer!-borultam Harry karjaiba és olyan halkan mondtam, hogy csak csak is ő hallhassa.-Sajnálom!-mondtam és megcsókoltam.Hagyta, nem rántottam el a fejét, inkább megfogta a fenekem és felmordult.
-Grrrr..-morgott a nyakamba.
-Majd otthon!-suttogtam neki.-Majd otthon!-nyomtam egy puszit a nyakára.Nem sokára eljöttünk Nialltől, mert rettentően "elfáradtam-legalább is Harry szerint-és a lábam is iszonyúan fájt.
-Szia Niall!-köszöntem el.
-Sziasztok!-köszönt és ránk mosolygott.-Szeretlek!-mondta és dobott egy puszit nekem.Harry gyanúsan méregetett minket és mikor kiértünk a kórteremből meg is kérdezte, hogy: mi volt ez az előbbi?!
-Mi volt ez?-kérdezte, mikor már kiértünk a kórteremből.
-Ja, elfelejtettem volna mondani?!-nevettem Harryre és élveztem,. hogy kicsit húzhatom az agyát.
-Mit?-nézett rám aggódva.
-Niall és én rokonok vagyunk!-mondtam, mire Harry megtorpant és maga felé fordított.-Niall apukája és anya tesók vagy mik, így mi Niall-el unokatesók vagyunk.-nevettem és Harry megcsókolt majd elindultunk haza felé.Harry egész úton a combomat simogatta és én minden próbálkozásánál a "majd otthon"-t vetettem be.A "majd otthon"-nak meg is lett az eredménye, mert alighogy beértünk a házba Harry azonnal nekem eset.Neki nyomott a falnak és gyengéden csókolt.Nem mondhattam azt, hogy "majd otthon" és nem is akartam azt mondani.Láttam a szemében a vágyat ami ott volt az enyémben is.És innentől történt aminek történnie kellett.
-Köszönöm!-mondtam és fáradtan az ágyra dőltem.
-Még is mit?-kérdezte Harry és magához húzott.-Én köszönöm!-nevetett.
-Sajnálom, hogy Zoé megtudta!-mondtam és elkezdtem Harry izmos felsőtestét simogatni.-Nem akartam, de túl jól ismer ahhoz, hogy hazudni tudjak neki!-mondtam.
-Semmi baj!-mondta és egy puszit nyomott a fejemre.-Szeretlek!-suttogta, pedig csak ketten voltunk a szobában.
-Én is szeretlek!-emeltem fel a fejem és így megtudtam csókolni.
Figyelem! Holnap You&I klipp, tehát egy új lehetőség a REKORD DÖNTÉSre! A szabályok ugyan azok:
- A klippet ELEJÉTŐL a VÉGÉIG nézzétek
- Amikor végig néztétek az egész oldalt FRISSÍTENI kell
- Próbáljátok minnél többször megnézni és ha megadatik a lehetőség, akkor minden gépről, telóról!!!
Tehát hajrá! Ma mindenki készüljön, mert holnap kikészítjük a VEVO-t!!!
ÉS FONTOS, HOGY EZT MOST MINDENKI OSSZA MEG MINDENHOL!!! KÖSZÖNÖM!:)
Hajnalban Harry mellett ébredtem az ágyon.Fogalmam sincshogyan kerültem oda.Elaludtam a filmen?!Egyáltalán mit néztünk???Fogalmam sincs.Olyan jól esett már egyet aludni, hogy elkezdtünk a filmet és azt hiszem bealudtam rajta.De hogyan kerültem én fel az emeletre?Harry felhozott?Istenem,de aranyos!Felültem az ágyon és a mellettem fekvő Harryre néztem.Olyan aranyosan aludt.Már éppen vissza akartam feküdni mikor majdnem megállt a szívem.
-Valami baj van?-kérdezte Harry akiről idáig azt hittem, hogy alszik.Én csak tágra nyílt szemmel néztem rá és azt hittem álmodom.
-Nem,dehogy is!-vágtam rá és egy hatalmasat sóhajtottam.
-Akkor gyere ide!-mondta és magához húzott.-Biztos jól vagy?-kérdezte álmosan, mire én bólintottam.-Akkor jóét!-mondta és megpuszilta a nyakam.-Szeretlek.-mondta és megpuszilta a fejem.
-Neked is!-hunytam le a szemem.-Én is szeretlek!-mondtam és végig húztam a körmöm a hasán, mire ő felmordult.
-Te kis huncut!-mondta és megfogta a fenekem.-Mit szeretnél?-kérdezte.
-Aludni!-nevettem és megfogtam a kezét.
*
Reggel Harryre ébredtem.
-Jó reggelt,szépség!-mondta és megcsókolt.-Ideje felkelni!Hasadra süt a nap!-mondta és megsimította az arcomat.
-Nem akarok felkelni!-nyöszörögtem.
-Pedig muszáj lesz!-dőlt le mellém az ágyra.-Jönnek a fiúk és muszáj lesz fel kelned!-mondta és megcsikizett.
-Na jó!-nyöszörögtem.Felkeltem majd meg reggeliztünk és valami emberi formát varázsoltam magamnak mire jöttek a fiúk.
-Sziasztok!-köszöntem és mindenkit megöleltem.A fiúktól elvettem a pulcsijukat és a kabátjaikat.Míg ők elhelyezkedtek addig én felakasztottam a ruháikat a fogasra.-Kinek mit hozhatok?-botorkáltam be a nappaliba.
-Sindy, nem kell háziasszonyt játszanod!-mondta Harry, mire én megrántottam a vállam.-Inkább ülj le!-mondta és belehúzott az ölébe.
-Na szóval,kinek mit hozhatok?-tettem fel ismét a kérdést és felálltam Harry öléből.
-Sört!-mondták Louis és Liam egyszerre, mire én csak nevetve bólogattam.
-És neked Zayn?-kérdeztem, mert Zayn csak csendben ült a kanapén.
-Nem kérek sört, köszönöm!Még ma vezetek.-mondta.-De egy pohár narancslé, ha van azt elfogadom!-mondta udvariasan mire én bólintottam és hátat fordítottam.
-Megyek segítek!-ugrott fel hirtelen Louis.
-Nem kell köszi!-kiabáltam vissza a konyhából.Elővettem 2 sört a hűtőből és éppen a narancs leveket akartam kiönteni, mikor hirtelen Louis kezét éreztem a derekamon.Louis mit csinálsz?-kérdeztem halkan.
-Tudom, hogy te is szeretnéd!-mondta és elkezdte puszilgatni a nyakam.
-Nem, Louis én nem szeretném!-löktem el magamtól.-Én csak is Harryt szeretem!-mondtam és vissza tértem a narancs levekhez.
-Ja akkor....--suttogta Lou.-Harrynek egy szót se, oké?-nézett rám kérlelőn.
-Dehogy is!-mondtam és vissza tettem a narancslevet a hűtőbe.
-Barátok?-kérdezte és a kezét nyújtotta.
-Barátok!-ismételtem meg és kezet fogtam vele aminek a vége az lett, hogy mind a ketten elröhögtük magunkat.-Na meghoztam az italokat!-mondtam és mindenkinek oda vittem amit kért, majd leültem Harry mellé a kanapéra ő pedig át karolt.
-Milyen aranyosak itt valakik!-nevetett Liam, mire én nevetve Harry vállába fúrtam az arcom és ő is elkezdett nevetni.Hirtelen megcsörrent Harry telefonja és furcsa módon Niall hívta.Ja, igen Niallt tegnap műtötték a térdével, úgyhogy szegényem azért nem jöhetett ma Zayn-ékkel.De vajon ha nem műtik meg akkor eljöhetett volna velük?Fogalmam sincs.
-Csá haver!-vette fel Harry a telefont.-Mi van veled?-kérdezte ami náluk felér egy "hogy vagy?"-al.
-Szia Niall!-köszöntünk neki a telefonba.
-Ott van Sindy?-kérdezte köszönés nélkül.
-Szia Niall!-köszöntem neki ismét.
-Szia Sindy!-köszönt.-Arra gondoltam, hogy bejöhetnétek hozzám a kórházba, ha ráértek!Na haver?-mondta és ez már Harrynek szólt.Harry körül nézett és megakadt a szeme rajtam.Én olyan "na léci, léci.jó leszek!"pillantással néztem, mire ő csak bólintott.
-Egy óra múlva ott vagyunk!-mondta és letette a telefont.Az első ami eszembe jutott, hogy remélem ott lesz Zoé is és egy pár szót tudok vele váltani.Én nekiálltam öltözni és egész idő alatt csak ez az egy gondolat járt a fejemben.
*Zayn szemszöge*
-Hé haver,beszélhetnénk?-kérdeztem Harrytől.
-Miért ne?-kérdezett vissza és elindult a terasz felé.Én követtem és mikor kiértünk a teraszra "letámadtam".
-Biztos vagy benne, hogy jöjjön velünk?Mi lesz, ha elszólja magát?-kérdeztem, mire Harry nyugodtan rám nézett és elnevette magát.
-Nem fogja elszólni magát!Biztos vagyok benne, hogy nem csinál hülyeséget.Szeret!-mondta Harry.-És ezt ő mondta-tette hozzá nevetve.
-Biztos vagy benne?-kérdezte ismét.
-Ne félj, nem lesz semmi baj!-mondta és rám villantotta a csajozós mosolyát.
-Hallod, ne akarj meghódítani, mert még a végén beléd esem!-mondtam nevetve.
-Azt nem akarom, mert akkor Perrie megesz!-folytatta a baromkodást.-Na szóval, nem lesz semmi baj!-mondta és vissza ment házba.Remélem igaza lesz és Sindy nem fogja magát elszólni a szőkeségnek, mert akkor kurva nagy szarban leszünk.
*Niall szemszöge*
Gondoltam felhívom Harryt és megkérem jöjjenek be hozzá egy kicsit, hisz olyan egyedül érzem magam és már elegem van abból, hogy nem mernek velem beszélgetni az ápoló nők, nehogy kirúgják őket stb...Így hát fogtam és felhívtam Hazzát.
-Csá haver!-vette fel Harry a telefont.-Mi van veled?-kérdezte.
-Szia Niall!-köszöntek nekem a telefonba a többiek.
-Ott van Sindy?-kérdeztem köszönés nélkül.
-Szia Niall!-köszönt nekem ismét Sindy.
-Szia Sindy!-köszöntem Sindynek.-Arra gondoltam, hogy bejöhetnétek hozzám a kórházba, ha ráértek!Na haver?-mondtam és ez már Harrynek szólt.
-Egy óra múlva ott vagyunk!-mondta és letette a telefont.Vele van Sindy is.Akkor minden rendben van!gondoltam magamban.magamban. Gondolkodás nélkül beütöttem Zoé számát és felhívtam.
-Szia Szerelmem!-köszöntem a telefonba.-Nem lenne kedved bejönni hozzám?-kérdeztem, mire Zoé jó ízűen felnevetett.
-Szia!-köszönt.-Éppen most akartam indulni!-mondta nevetve.-Fél óra és ott vagyok!Puszi!-mondta és letette a telefont.Na most Zoé is megláthatja, hogy Harry és Sindy között minden a legnagyobb rendben van és Sindy csak azért nem ment haza, mert egy kis nyugalomra volt szüksége.
*Sindy szemszöge*
Mikor leértem a konyhába mindenki engem várt.
-Kinek csípted ki magad ennyire?-méregetett nevetve Zayn.
-Nekem!-lépett oda mellém Harry és megcsókolt.
-Fúj, de romantikusak!-nyávogott Liam.Tehát elindultunk Niall-hez a kórházba.Én és Harry külön mentünk és elég hamar oda értünk a kórházhoz.
-Ugye nem mondasz Niall-nek semmit?-kérdezte Harry mikor már leállította az autót.
-Nem, dehogy is!-mondtam és megcsókoltam.Ő elégedetten sóhajtott egyet és hirtelen Louis kinyitotta az ajtót.-Oh..-mondtam nevetve.-Köszönöm!-szálltam ki az autóból.
.És velem mi lesz?-kérdezte Harry "sértődötten", mire Lou oda ment és az ő ajtaját is kinyitotta.
-Tessék uram!-mondta Lou komolyan, mire Harry a röhögő görccsel küszködve kikászálódott az autóból. Niall kórtermét viszonylag hamar megtaláltuk és mikor bementünk hozzá egyedül volt.
-Csá Niall!-köszöntek neki a fiúk és Niall mindegyikükkel kezet fogott.Én csak az ajtóban álltam és a jelenetet figyeltem.
-Szia Niall!-köszöntem, mikor már mindenkivel kezet fogott.
-Szia Sindy!-csillant fel a szeme és felült az ágyon.-Hiányoztál!-ölelt meg.
-Te is nekem!-mondta és felálltam. Harry gyanúsan méregetett minket, ezért oda mentem és megöleltem.-Nem lesz semmi baj!Szeretlek!-suttogtam a fülébe és ő pedig megcsókolt.
-Látom mindenki Happy-ben van!-nevetett Niall és hirtelen Zoé hangját hallottam meg.
-Mi a fasz?-kérdezte, mikor meglátott minket Harryvel össze ölelkezve.
-Zo!-becéztem és a nyakába ugrottam.-De örülök neked!-mondtam és erősen magamhoz szorítottam.
-Te..-indult meg Harry felé, aki ijedten az ablak felé kezdett hátrálni.
-Zoé, kérlek ne!-álltam elé.-Menjünk le inkább a büfébe!-mondtam és Harryre néztem.Most semmit nem láttam a szemébe, csak az ijedtséget.Tehát Zoétól úgy látszik fél.Zoé hátat fordított és kiment a kórteremből én pedig utána mentem, már amilyen gyorsan tudtam menni.
-Zoé, várj már meg!-kiabáltam neki a csendes folyosón, mire aggódva hátra nézett és megállt.
-Mi baj van?-kérdezte és aggódva nézett rám.
-Csak fáj a térdem!-mondtam és rá mosolyogtam.-Menjünk lassabban és nyugodj le!-támaszkodtam rá.Lesétáltunk a büfébe és találtunk két szabad helyet, amit azonnal el is foglaltunk.Rendeltünk két forró csokit amit hamar ki is kaptunk.Nem siettünk vissza a kórterembe így lassan, és nyugodtan megittuk a forró csokinkat, közben pedig beszélgettünk.
-Mi bajod van Zo?-kérdeztem, mert észre vettem, hogy Zoé furcsán méreget.
-Miért vagy vele Sindy?Mégis miért?-kérdezte.
-Mert szeretem.Érted?Szeretem, ahogyan te is Niallt!-mondtam és rá mosolyogtam.
-De ugye, nem bántott?-kérdezte, mire én lehajtottam a fejem és megráztam azt.-Sindy!Bántott?-kérdezte, mire én megint csak a fejem ráztam, de nem mertem rá nézni.-Nem tudsz nekem hazudni!-mondta.-Bántott?-kérdezte ismét, mire én felnéztem.
-Nem!-mondtam halkan, de azt hiszem meggyőzően.
-Miért hazudsz?-kérdezte Zoé.Baszki, túl jól ismerjük egymást.-Mit tett veled?-kérdezte ingerülten.
-Ugyanazt,mint Tom!-mondtam halkan és ránéztem Zo-ra.A szemei vérben forogtak.-Ne, kérlek maradj, még beszélgessünk!-kaptam el csuklóját, mikor fel akart állni.Nehezen,de sikerült vissza rántanom a székre.-A rendőröknek szóltatok, hogy megvagyok?-kérdeztem, mire Zoé hatalmas szemekkel nézett rám.-Néztem TV-t!-mondtam kínosan nevetve.
-Akkor azt is láttad, hogy egy E.S. monoggrammú drog diller van a városban.És az E.S. monoggramm kinek a monoggramjával egyezik meg?-kérdezte Zoé.
-Nem,kiével?-kérdeztem úgy, mint aki semmit sem tud.
-Ne tettesd a hülyét!-cseszett le ismét.-Harryével.Edward Styles az az E.S.-mondta.
-Kérlek Zo, ne kiabálj, és ne szólj senkinek!-mondtam könyörögve.-Anyáéknak és Niallnek sem!-tettem hozzá.
-De ugye ő nem használja?-kérdezte Zo.
-Nem, nem használja.És nekem sem adott és nem is adna!-mondtam , mert tudtam hogy Zo-nak az lett volna a következő kérdése, hogy:és ugye neked nem adott?Zoé és én lassan a kórterem felé vettük az irányt,de hirtelen Zoé megtorpant.
-Bántott?-kérdezte ismét.Úgy látszik nála megakadt a lemez a "bántott?" mondatnál.Én nem feleltem csak álltam mellette.Nem voltam képes megint kimondani, hogy:igen, Harry megerőszakolt!Még leírni is rémes!Zoé hirtelen megindult én pedig későn kapcsoltam így nem tudtam megállítani.Mikorra beértem a kórterembe Zoé és Harry már nem voltak bent.
-Hol vannak?-kérdeztem, mire mindenki csak a vállát rángatta.-Bassza meg Zoé is!-ültem le az asztalhoz és rá csaptam egyet.
*Harry szemszöge*
Zoé Sindy nélkül csörtetett be a kórterembe és megkért hogy menjek vele.Nem is megkért, inkább meg parancsolta, hogy menjek vele.Megijedtem, hogy hátha valami baj történt Sindyvel így utána mentem.Egészen a kórház bejáratáig követtem mikor végre sikerült utol érnem.
-Mi bajod van Zoé?-kérdeztem, de nem válaszolt csak kivágta maga előtt az ajtót és a kórház előtt lévő parkig meg sem állt.-Mi bajod van?-kérdeztem ismét, mire rám nézett.Csak most láttam meg, hogy ő végig sírt.
-Hogy tehetted ezt vele?-kérdezte, mire leesett, hogy valószínűleg Sindy mindent elmondott neki.-Hogy a picsába voltál rá képes, hogy megerőszakold?!-kiabált, mire nekem csak az utolsó szava víz hangzott a fülemben."Megerőszakold!"mondta.Képes voltam bántani Sindyt és most kezdett el furdalni a lelkiismeretem.Szó szerint mart belülről.
-Én nem akartam, de kényszerített rá és.....-mentegetőztem.-nem voltam teljesen magamnál!-tettem hozzá.
-Te drogos buzi!-visította Zoé.-Képes voltál megerőszakolni a legjobb barátnőmet, aki teljesen beléd van esve!-esett nekem és elkezdte ütni a mellkasomat.-Te állat!-kiabálta.
-Sajnálom!-mondtam és azt vártam, hogy megnyíljon alattam a föld.Zoénak teljesen igaza volt.-Igazad van!-mondtam és megfogtam a csuklóját.
-Kérlek engedd haza!-mondta sírva, mire elengedtem.
-Nem tehetem!-mondtam és magamhoz szorítottam.Mikor már lenyugodott és nem sírt vissza mentünk a kórterembe ahol Sindy idegesen várt minket.
*Sindy szemszöge*
-Mi a faszom van?-kérdeztem, mikor Zo és Harry együtt lépett be a terembe.Mindketten csak a fejüket rázták és engem figyeltek.-Én nem akartam, de túl jól ismer!-borultam Harry karjaiba és olyan halkan mondtam, hogy csak csak is ő hallhassa.-Sajnálom!-mondtam és megcsókoltam.Hagyta, nem rántottam el a fejét, inkább megfogta a fenekem és felmordult.
-Grrrr..-morgott a nyakamba.
-Majd otthon!-suttogtam neki.-Majd otthon!-nyomtam egy puszit a nyakára.Nem sokára eljöttünk Nialltől, mert rettentően "elfáradtam-legalább is Harry szerint-és a lábam is iszonyúan fájt.
-Szia Niall!-köszöntem el.
-Sziasztok!-köszönt és ránk mosolygott.-Szeretlek!-mondta és dobott egy puszit nekem.Harry gyanúsan méregetett minket és mikor kiértünk a kórteremből meg is kérdezte, hogy: mi volt ez az előbbi?!
-Mi volt ez?-kérdezte, mikor már kiértünk a kórteremből.
-Ja, elfelejtettem volna mondani?!-nevettem Harryre és élveztem,. hogy kicsit húzhatom az agyát.
-Mit?-nézett rám aggódva.
-Niall és én rokonok vagyunk!-mondtam, mire Harry megtorpant és maga felé fordított.-Niall apukája és anya tesók vagy mik, így mi Niall-el unokatesók vagyunk.-nevettem és Harry megcsókolt majd elindultunk haza felé.Harry egész úton a combomat simogatta és én minden próbálkozásánál a "majd otthon"-t vetettem be.A "majd otthon"-nak meg is lett az eredménye, mert alighogy beértünk a házba Harry azonnal nekem eset.Neki nyomott a falnak és gyengéden csókolt.Nem mondhattam azt, hogy "majd otthon" és nem is akartam azt mondani.Láttam a szemében a vágyat ami ott volt az enyémben is.És innentől történt aminek történnie kellett.
*
-Köszönöm!-mondtam és fáradtan az ágyra dőltem.
-Még is mit?-kérdezte Harry és magához húzott.-Én köszönöm!-nevetett.
-Sajnálom, hogy Zoé megtudta!-mondtam és elkezdtem Harry izmos felsőtestét simogatni.-Nem akartam, de túl jól ismer ahhoz, hogy hazudni tudjak neki!-mondtam.
-Semmi baj!-mondta és egy puszit nyomott a fejemre.-Szeretlek!-suttogta, pedig csak ketten voltunk a szobában.
-Én is szeretlek!-emeltem fel a fejem és így megtudtam csókolni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.