Köszönöm Laura az engedélyt, hogy kitehettem, úgy érzem ezen minden "Directionernek" el kéne gondolkodni, mert a Directionereknek is két fajtája van:akik szeretik ezt az öt fiút a teljes szívükből és mindent megadnának nekik és azok akit csak azt mondják hogy Directionerek, közben pedig ugyanúgy szidják őket.Nem kell szidni őket.Ha szeretitek őket akkor úgy szeressétek ahogyan vannak.Louis-t melegítőben, hosszú hajjal-akár egy csöves/más mondta/-és fejpánttal.Ő így is boldog akkor szeressétek úgy ahogyan van.NEM DEPRESSZIÓS!!!!BOLDOG!!!!!Zaynt és Liamet úgy hogy cigiznek ha nekik ez jó akkor hajrá!!Mindenki úgy jó ahogyan van!NE AKARJÁTOK ŐKET MEGVÁLTOZTATNI!
/saját vélemény/
Írta:
Sipos Laura
Megtaláljátok a bejegyzést:
Egyesek nem értik, és talán már soha nem is fogják tudni megérteni, mit jelent a rajongóknak az a két szó, hogy One Direction. Sokan úgy vannak vele, hogy meg sem próbálják felfogni, egyszerűen elfordulnak ettől az öt sráctól, csak azért, mert nem bírják elviselni, hogy... igazából még én sem tudom, mit nem lehet elviselni öt ilyen sikeres, tehetséges, jóképű, jószívű, bátor, erős és nagyszerű fiún, de mindegy, azok, akik utolják őket, biztos tudják. De ti, utálók, nem érthetitek, mit érez egy rajongó, amikor megjelenik a következő évi koncertlista, és az ő országa abban az évben sem szerepel a listán. Nem érthetitek, milyen, amikor mindenhol koncertjegyeket sorsolnak ki, de egy rajongó mégis otthon ül, és a zsebkendőt zsebkendő után gyűr össze. Nem tudjátok, hogy a Directionerek még az ezredszeri megnézésnél is végigsírják a Story of My Life klipjét, ahogy nem értitek azt sem, miért hatódik meg egy Directioner, ha élő felvételt néz. Azért, mert még ennyi rajongással töltött év után is elképed azon, hogy mennyire tehetséges ez az öt srác, akiket sokan még mindig buzinak tartanak, azt mondják, nem érdemlik meg, hogy éljenek, nem érdemlik meg azt, hogy ennyi rajongójuk legyen... Pedig senki a világon nem érdemli meg jobban, mint ők. Nem fogok most ódákat zengeni arról, hogy Liam gyerekkorában az egész osztályát meghívta a szülinapi bulijára, de senki nem ment el, nem akarok kitérni még arra sem, milyen érzés lehet Zaynnek, hogy a vallása miatt vannak, akik még mindig terroristának tartják. Ti nem tudjátok felfogni, hogy ennek az öt srácnak mennyire fáj az, hogy a rajongóikat elmebetegnek tartják azért, hogy értük rajonganak, s hogy mennyire fáj az, hogy sokan még mindig csak bántani tudják őket... Nem éritek fel ésszel, mekkora boldogsággal, reménységgel tekintenek a rajongók ennek az öt srácnak nemsokára megjelenő kislemezére, nem éritek fel ésszel, hogy nekünk, Directionereknek a szívünk szakad meg, valahányszor egy rajongó elfordul ettől az öt fiútól. Az öt fiútól, akik 75 jobbnál jobb dalt írtak meg énekeltek el, vannak, akik mégis azt állítják, hogy nem tettek semmit a sikerükért… Három nagyszerű albumuk, 10, de nemsokára már 11 fantasztikus kislemezzel, és minden igazi tudja, mire gondolok, ha azt mondom: WMYB, GBY, OT, MTT, LWWY, LT, KY, OWOA, BSE, SOML és Y&I. Fogalmatok sincs, mekkora fájdalmat érez egy Directioner, amikor füle hallatára szidják azt a bandát, amiért már évek óta rajong. Nem tudjátok, hogy ez az öt srác, Liam James Payne, Zayn Jawaad Malik, Harold Edward Styles, Niall James Horan és Louis William Tomlinson, mennyire szereti a rajongóit, és mennyire fáj nekik, hogy nem ismerhetik az összes rajongójukat. Azt hiszitek, el vannak kényeztetve, és szórják a pénzt, csak abból kiindulva, hogy a legtöbb sztár – tisztelet a kivételeknek, mert szerencsére olyanok is vannak -, amikor sok pénze van, ezt teszi. Pedig ők mások. Ők a One Way Or Another bevételéből az Afrikában éhező gyermekeket segítették, míg az utálóik eddig még semmit nem tettek le az asztalra. Az utálóknak üzenem: mikor volt veletek olyan, hogy kiléptetek az utcára, és egyszerre száz rajongótok rohant oda hozzátok, hogy sikoltozva az örömtől, hogy lát titeket, autogramot kérjen tőletek? Volt már olyan, hogy kinn álltál egy színpadon, és több tízezer rajongód lengette a táblákat a sok We love you! felirattal? Előfordult már veletek, hogy tagja voltál a hivatalosan is a világ legnépszerűbb és legjobb bandájává kikiáltott bandának? Szerintem nem. És amíg ez így van, addig egyszerűen nincs jogod szidni, alázni, degradálni, nyíltan utálni sem a One Direction-t, sem a rajongóit. Mert az 1D bármelyik tagjának a kisujja ötször annyit ér, mint te, akiben annyi lélek nincs, hogy elismerjétek, nem menő sírva fakasztani vagy kiutálni valakit csak azért, mert rajongója valaminek, ami nem mellesleg többet ért el, mint a hat országban együtt élők többsége. Nem azért mondtam, mert az, aki nem rajong értük senki, épp ellenkezőleg. Ha szidod a rajongókat vagy az 1D-t, lealacsonyodsz egy olyan ember szintjére, aki olyannyira elégedetlen magával, hogy nem bírja elviselni, ha valaki sikeresebb nála. Tudtátok ezt eddig, drága utálók? Ó, hát persze, hogy nem. De, remélem, tudjátok, hogy a Directionerek tisztább lények annál, mintsem ezért utáljanak, gyűlöljenek titeket. Veletek ellentétben, egy Directioner nem kíván a halálba csak azért, mert szidod a kedvenc bandáját, inkább sajnálja, hogy annyira vakok vagytok ti, utálók, hogy fel sem bírjátok fogni azt, ami az orrotok előtt van: öt őszinte, jószívű, nagylelkű, okos, vicces, rendes, jóképű. sikeres és tehetséges fiút szidtatok idáig. Csak azért, mert nem láttátok és hallottátok azt, amit egy Directioner. Fogadok, még egyszer sem hallgattátok még meg egyik számukat sem, s ha mégis, annyira bebeszéltétek magatoknak előtte, hogy szar lesz, hogy végül tényleg úgy éreztétek: az is. Csak ideje lenne észrevenni, hogy, ha az a sok millió ember még évek után is rajong értük, s annyi díjat is kapnak évről évre, akkor csak van benne valami, hogy mégsem olyan rossz ez az egész One Direction, vagy nem..?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.