2014. április 29., kedd

#14 Váratlan "meglepetés"

Haliiho emberkék!Mivel két hete több részt is hoztam így az előző héten sajnos nem hoztam egyet sem.Ennek több oka is volt.Nem volt rá időm(hiába volt szünet),fáradt voltam,beteg is voltam úgyhogy a képzelőerőm szinte egyenlő volt a 0-val és nem akartam "gagyi" részt hozni.De most tessék itt van a következő rész!Jó olvasást!Remélem tetszeni fog!:33
Puszi :* xx


Mikor felébredtem Harry nem volt mellettem és ez eléggé megijesztett.
-Harry!!-kiabáltam.
-A kurva életbe!-hallottam meg Harry rekedtes hangját a fürdőből.
-Harry jól vagy?-kérdeztem és felkeltem az ágyból, de nem jött válasz.-Harry!-kiabáltam.-Mi van veled?-kérdeztem és nekifeszültem a fürdő ajtajának. Be volt zárva.-Istenem Harry!-kiabáltam és átfutottam a másik szobába.Neki feszültem az ottani ajtónak és az nem volt bezárva.Mikor beléptem a fürdőszobába azt hittem elájulok,de erőt vettem magamon és mégsem lettem rosszul. Harry a földön feküdt és tökéletes karját vágások borították.-Harry ne!-kiabáltam,de késő volt.Harry a nyakához emelte a kést és teljes erejéből megrántotta.
-Szeretlek!-mondta és megrántotta a kést.
-Miért?-kérdeztem és lerogytam mellé a földre.-Kérlek ne hagyj itt!-húztam magamhoz.-Nem hagyhatsz itt!Érted?-kiabáltam sírva,de már túl késő volt.Harry megölte magát én pedig....

FELRIADTAM.

Csak egy álom volt!sóhajtottam és körül néztem a szobába.Harry nem volt mellettem.
-Harry!-kiabáltam kétségbeesetten.
-A kurva életbe!-hallottam meg Harry rekedtes hangját a fürdőből.Úristen!gondoltam magamban.Azonnal kiugrottam az ágyból.
-Harry jól vagy?-kérdeztem,de nem kaptam választ.Oda rohantam a fürdő ajtajához és nekifeszültem.Az ajtó megadta magát és kinyílt. Harry ott állt a fürdő közepén a kezében a borotvával és éppen borotválkozott.
-Csak megvágtam magam!-mondta és rám mosolygott.
-Istenem!-sóhajtottam.-Szeretlek!Szeretlek!Szeretlek!-hajtogattam és megöleltem.-Ugye tudod, hogy szeretlek?-kérdeztem és erősen magamhoz szorítottam.
-Sindy mi történt?-kérdezte Harry és eltolt magától, hogy rám tudjon nézni.-Valami baj van?-kérdezte aggódva.
-Azt álmodtam, hogy megölted....-mondtam akadozva,miközben Harry elengedett.
-Mégis kit öltem meg?-nézett rám Hazza a tükörből.-És miért?-nevetett
-Magadat és...-szipogtam-és....miattam.-mondtam és kitört belőlem a sírás.
-Jaj!!!-jött oda Harry.-Ne butáskodj már!-mondta és felemelte a fejem.-Tudod, hogy szeretlek és nem hagylak itt!-mondta és megcsókolt.
-Szeretlek!-mondtam és megöleltem.-Le kéne mosni az arcod...-nevettem rá könnyes szemmel.
-Talán!-mondta és elkezdte lemosni.Miután befejezte a mosakodást oda jött és felemelt.
-Most hova megyünk?-kérdeztem.
-Aludni.-mondta és letett az ágyra, majd lefeküdt mellém.
-Most te komolyan aludni akarsz?-kérdeztem és felhúztam a pólóját.
-Miért?-kérdezett vissza a szemöldökét húzogatva.
-Van jobb ötletem is!-mondtam és megcsókoltam.




*


-Egyre jobb vagy!-mondta Harry és fáradtan hátradőlt az ágyon.
-Te sem panaszkodhatsz!-mondtam nevetve majd megcsókoltam és felálltam az ágyról.
-Mégis hova mész?-kérdezte és vissza rántott a derekamnál fogva.
-Fürdeni.-nevettem és ismét felálltam.Gyorsan megfürödtem majd amikor jöttem ki a fürdőből majdnem szívrohamot kaptam. Harry egy sikoly maszkban ugrott rám.
-NORMÁLIS VAGY?-kiabáltam vele.
-Csak nem megijedtél?-kérdezett vissza és magához húzott.
-Nem,csak majdnem szívrohamot kaptam.-mondtam nevetve.
-Menjünk le a konyhába.-mondta Harry komolyan és elindult az ajtó felé.
-Verseny a konyháig!!!-kiabáltam és kifutottam előtte az ajtó.Harry nem futott utánam, így egyértelműen én nyertem meg a versenyt, de bár ne így történt volna.
-NYERTEEEEEEEEEEM!!!!!-kiabáltam mikor leértem a konyhába.Mikor megfordultam azt hittem álmodom.-Hát ti hogy...mit?-kérdeztem.-Styles!-néztem a tévénél álló Harry-re mérgesen.
-Ma reggel a kezembe került a telefonod és láttam, hogy anyukád, már rengetegszer hívott és gondoltam aggódik érted.Éppen akkor hívott, mikor nálam volt a telefonod és gondoltam ide hívom, hogy megtudja nézni jól vagy.-magyarázkodott Harry.
-Ez nem lehet igaz!-mondtam és a nagyira majd Zoé-ra néztem.
-Sindy beszélhetnénk?-kérdezte Zoé.
-Nem, nem beszélhetünk!-rivaltam rá, mire felállt a kanapéról és megfogta a csuklóm.
-Akkor beszélünk!-mondta és elindult a konyha felé.Én csak mentem utána és követtem.-Nem én voltam.Nem én mondtam el nekik!Nem is mondtam nekik semmit!-mondta Zoé.-Sajnálom.Érted?Nem tud semmit se a nagyid,se anyud, de annyira aggódtak érted,hogy elkellet őket hoznom,lássák jól vagy és boldogok vagytok.-sírta el magát.-Hiszel nekem?-kérdezte.
-Persze,hogy hiszek,csak ez így váratlan volt.-mondta és megöleltem.-Nincs semmi baj!-mondtam neki.Miután Zoé valamennyire lenyugodott vissza mentünk a nappaliba.Anya és a nagyi a kanapén ültek Harry pedig a fotelban.Oda mentem Harry-hez és beleültem az ölébe.
-Jujj,de aranyosak!-mondta nagyi,mire mi nevetve lehajtottuk a fejünket.
-És mekkora korkülönbség!-mondta anya a szemét forgatva.
-Anya Harry csak 20 éves én pedig most lettem a 16.Csak 4 év.Érted?4 ÉV.-mondtam anya szemébe.
-Akkor is túl idős hozzád.-mondta anya.-Sindy pakolj össze és megyünk haza!-közölte és rám sem nézett.
-Hogy mi?Nem jól hallottam.-álltam fel Harry öléből.-Én innen nem megyek sehova.-mondtam és rá néztem anyára.A szemében megvetést láttam, de hogy képzeli, hogy én itt hagyom Harryt?!
-Sindy Nathalie Fox!Azonnal indulj!-mutatott az ajtó felé.
-Sajnálom anya, de én nem vagyok képes itt hagyni!-mondtam és éreztem, ahogyan Harry átkarolja a derekamat.
-Miért akarja-kezdte Harry.
-Te ebbe ne szólj bele!-kiabált rá anyu.Ránéztem Harryre és láttam, hogy kezd ideges lenni.
-Harry,kérlek menj fel!-mondtam és megsimogattam a hátát.-Kérlek!-kérleltem és elindult a lépcsőn.-Sajnálom anya, de nélkülem kell elmenetek!-mondtam és éreztem, hogy anyában valami összetörött.
-Sindy, miért vagy ezzel a fiúval?-kérdezte.-Csak bántott és csak fájdalmat okozott neked!!-mondta anya majd oda jött, megfogta a csuklóm és felhúzta a pulcsim,vagyis Harry pulcsiját.-Nézd meg!-kiabálta.A kezem tele volt hegekkel,a vágások nyomaival, amiket Harry miatt tettem.
-Anya értsd meg, hogy én szeretem Harryt és nem fogom itt hagyni!-mondtam.-Kérlek értsd meg!-kérleltem anyát, de ő csak megrázta a fejét.
-Ha nem jössz most el velünk akkor...-mondta.
-Akkor mi lesz?-vágtam a mondatába.-Mi lesz akkor?-kérdeztem.-Kitagadsz a családból?Nem mehetek haza többet?Nem látatom a húgom?Nem beszélünk többet?-kiabáltam sírva.
-Ezt nem kellet volna!-mondta anya és Zoéra majd a nagyira nézett ezzel jelezve, hogy 'ideje lenne már menni'.
-Sajnálom!-mondtam az ajtóban anyának.Zoé nem szólt semmit csak bólintott és ezzel egyet értett velem, ő is így tett volna.Nagyon rosszul esik/esett hogy anya nem tudja megérteni, én szeretem Harryt.Mindent megadnák neki és örökké vele akarok lenni.Kicsit veszélyesen él, de akkor is szeretem.Még sosem voltam szerelmes...legalább is ennyire nem.Lehet, hogy anya csak nehezen tudja elviselni, hogy az ő "kis lánya" felnőtt és a saját életét akarja élni....Nem értem anya viselkedését...Miért nem tudja megérteni, hogy szerelmes vagyok Harrybe?
-Szerelmem, jól vagy?-kérdezte hirtelen Harry.
-Persze csak...-fordultam meg.-Elmész?-kérdeztem, mert Harry fel volt öltözve és nagyon úgy festett mint aki menni akar valahová.
-Nem akarom haza hozni a munkám!Stan nem sokára megjön, elment vásárolni.-mondta és megcsókolt.-Nem sokára jövök!-köszönt el és becsukta maga mögött az ajtót.Én csak ott álltam és az ajtót bámultam.Hát jó...ha már mindenki itt hagyott akkor jó!mérgelődtem magamban.Mikor bementem a nappaliba az asztalon hevert a telefonom és mellette egy cetli.

"Ne csinálj semmi hülyeséget! 
Csók-Harry!xxx"

Állt a cetlin.Ez most mit akar jelenti?kérdeztem magamtól és el mosolyodtam.Jól van Hazza ha így állunk...nevettem halkan.Hirtelen megcsörrent a telefonom.Nem is figyeltem ki hív, csak felkaptam.
-Hallo?!Itt Sindy Fox.-mutatkoztam be, bár ha valaki engem keres akkor csak tudja, hogy ki vagyok.
-Szia Sindy!-köszönt Niall a telefonba.
-Szia Niall!-köszöntem vissza mosolyogva, bár ezt Niall nem látta.
-Arra gondoltam, hogy átjöhetnétek hozzánk valamikor.-mondta és pontosan tudtam, hogy mit ért a hozzánk alatt.-Harry otthon van?-kérdezte.
-Jó, majd valamikor benézünk.-ígértem meg neki.-Nem, pont most ment el.-mondtam.
-Boldog vagy vele?-kérdezte komolyan.
-Igen!-mondtam határozottan.
-De ha megbántod akkor annak rossz vége lesz!-mondta fenyegetően, de nem igen ijedtem meg tőle, inkább elnevettem magam.
-Nem fordítva kéne lennie?Nem engem kéne, hogy védj?-kérdeztem Nialltöl.
-Talán!-mondta és ő is elnevette magát.-Na de akkor megyek.Szia!-köszönt el.
-Szia!-tettem le a telefont és leültem a kanapéra.Alig hogy kényelembe helyeztem magam, megint megcsörrent a telefon.-Halló?!-kaptam fel.-Sindy Fox telefonja.-mondtam.
-Szia kislány!-hallottam meg egy utálatos hangot és azonnal lefagytam.-Na mi az kislány, már vissza se köszönsz?-kérdezte a férfi hang.
-Hát....te?-kérdeztem meglepődve.
-Na,na!Így kell köszönni egy régi jó ismerősnek?-kérdezte.
-Na azért, nem vagy te olyan jó emlék!-mondtam és megráztam a fejem.-Mit akarsz?-kérdeztem.
-Hát...halottam, hogy tudsz cuccot szerezni, mert a barátod, nem is értem, hogy hogy voltál vele képes össze jönni.Látom ennyire lealacsonyodtál utánam.Hát igazából megértelek, hogy rájöttél nem tudsz még egy ilyen pasit találni mint én.-áradozott magáról én pedig elképzeltem hogyan felképelem.-Na szóval tudsz vagy nem tudsz szerezni?-kérdezte.
-Neked nem!-mondtam és éppen leakartam tenni a telefont, mikor beleszólt.
-Akkor sem, ha azt mondom, hogy van nálam egy kazetta?-kérdezte, mire bennem meg állt az ütő.Mégis milyen kazetta?
-Miről beszélsz Tom?-kérdeztem lassan.
-Tudod, te azt nagyon jól.-mondta és elnevette magát.Én csak ültem a kanapén és gondolkodtam.-Ne mond, hogy nem volt emlékezetes az az este!-mondta és leesett.A drogos buzi felvette ahogyan megerőszakolt.
-Nem lehetsz ekkora köcsög!-bukott ki belőlem.
-Na akkor mi lesz?-kérdezte.-Vagy szerzel nekem cuccot, vagy a barátod kezébe kerül ez a  videó és rájön, hogy mekkora kurva voltál már évekkel ezelőtt is.-vázolta fel a lehetőségeket.
-Tom, ezt nem teheted!-mondtam könnyes szemmel.-Akkor is miattad voltam olyan.És amúgy is a felvételen nem vagyok ön magam!-magyarázkodtam.
-Megesik, hogy elesik!-nevetett.-És ne mond, hogy te nem akartad, mert igen is hogy akartad!-mondta.
-Tom húzz az anyádba!-csaptam rá a telefont.Nem lehet igaz!mondogattam magamnak.Ennek is most kellet megtalálnia???kérdeztem, mikor hirtelen dudálást halottam. Harry még nem jöhetett meg!gondoltam magamban.Mikor kinéztem az ablakon Stan éppen a csomagtartóból mászott elő és a kezei tele voltak bevásárló szatyrokkal.
-Segítenél?-kérdezte mikor meglátott az ajtóban ácsorogni.
-Persze!-ugrottam oda,bár nem igen tudok "ugrálni", mert a lábam még mindig iszonyúan fáj.Ki vettem Stan kezéből a szatyrokat és be masíroztam velük a konyhába.-Úristen mennyi mindent hoztál!?-mondtam sokkolva.
-Magda írta fel őket!-mondta és letette a kezéből a szatyrokat.-Jól vagy?-kérdezte és furcsán nézett rám.
-Persze, csak ma voltak itt anyukámék, és azt akarták, hogy velük menjek.....-mondtam és elkezdtem kipakolni a szatyrokból.
-Ha már így belejöttem a pakolásba, nem akarsz nekem segíteni valami sütit sütni?-kérdeztem, mire Stan felnézett az újságból.
-Huhh, már ennyi az idő?!-kérdezte ijedten.-Izé...nekem mennem kell a kertbe!-mondta és felállt.Aha,szóval lerázott!nem baj, akkor majd egyedül sütöm meg a sütit.Már kikevertem a tésztát és minden kész volt,mikor hirtelen egy női hang szólt hozzám.
-Mit csinálsz?-kérdezte én pedig hátra fordultam.Egy 50 év körüli "néni" állt velem szemben,cseléd ruhában. Áháá....ő lenne Magda!mondtam magamban.
-Én Sindy vagyok,Harry barátnője!-nyújtottam a kezem mosolyogva és miután észre vettem, hogy tiszta tészta a kezem zavarodottan megtöröltem..-Elnézést, nem hallottam a nevét!-mondtam.
-Magda.-bökte ki.-Örülök!-jött oda és  megfogta a kinyújtott kezem.-Én pedig a házvezetőnő!-mondta és rám mosolygott.Míg sült a sütemény addig Magdával beszélgettem.Elmesélte, hogy ő több mint 30 éve dolgozik házvezető nőként és amikor ide került Harry-hez, olyan 1 éve, akkor mindig veszekedni kellet Harryvel, hogy ha felhoz magával egy lányt akkor azt becsülje meg és ne csak egy éjszakás kalandok legyenek neki.Így nagyon örül,hogy még mindig itt vagyok stb...Azért örülök, hogy Harrynek én nem csak egy "egy éjszakás kaland" voltam és nem lettem "egy a sok közül".Mikor kivettem a sütit és felvágtam egyből Magdának adtam egyet aki akkor éppen mosogatott.
-Nagyon finom!-dicsérte meg.-Majd a receptet kérem!-kacsintott rám.Én vágtam egy tányérra és kivittem Stannek a kertbe.
-Stan!Stan!-kiabáltam, de semmi válasz.Be néztem a jakuzzi-hoz és Stan ott aludt, egy nyugágyon.-STAN!-üvöltöttem,mire majdnem leesett a székről.-Hoztam egy kis sütit!-mondtam nevetve és Stan kezébe nyomtam a tányért.-Szívesen!-mondtam, mert Stan egyből megevett egyet és megköszönni is elfelejtette.
-Uh...ez nagyon finom!-mondta miután benyomta az egész tányért.-Köszönöm!-köszönte meg, mire én csak bólintottam és belelógattam a lábam a jakuzziba.
-Jég hideg!-mondtam és Stanre néztem aki csak amolyan "van ilyen" módon félre billentette a fejét.
-Boldog vagy?-kérdezte, mire én bólintottam.-Annak ürülök.-mondta és becsukta a szemét.
-Akkor hagylak is tovább "kertészkedni".-nevettem és felálltam a jakuzzi mellől.Mikor bementem Magda még mindig mosogatott.-Miért nem a mosogató gépet használja?-kérdeztem.
-Mert az tele van vegyszerekkel, így sokkal egészségesebb!-mondta és megtörölte a kezét.-Mára ennyi elég is lesz!-ment ki a konyhából.Hirtelen ajtó csapódásra lettem figyelmes így megfogtam egy tányért tele sütivel és elindultam az ajtó felé.
-Szia szerelmem!-köszöntem Harrynek.Mikor megláttam azt hittem szívrohamot kapok.Vele volt TOM is.-Sziasztok!-javítottam ki magam.
-Szia Sindy!-lépett oda hozzám Tom én pedig egy lépést hátráltam.
-Ezek szerint már ismeritek egymást!-mondta Harry mosolyogva.
-Igen, nagyon jó barátok voltunk.-mondta Tom és rám kacsintott.
-Azért azt nem mondanám!-szóltam közbe.
-Kicsim szólnál Stannek?-kérdezte Harry, mire én csak bólintottam és elindultam a kertbe.Senki nem volt ott így gondoltam, hogy Stan hátul lesz.És ott is volt.Mikor jöttem vissza felé,hirtelen valaki megfogott és a falnak nyomott.
-Na kislány?Melyiket választod?-kérdezte Tom.
-Mit akarsz?-kérdeztem és végig a szemébe néztem.Tudtam, hogy itt nem mer és nem is tud bántani, mert akkor Harry képes megölni.
-Téged.-suttogta a fülembe.
-Hagyjál békén!-mondtam és megpróbáltam magamtól eltolni,de nem ment.
-Tudod régen is milyen jó volt!-mondta és rám kacsintott.
-Mit akarsz?-kérdeztem ismét.
-Téged.Kezdőként is jó voltál, most pedig már gyakorlatod is van benne!-csókolta meg a nyakam.
-Húzz a picsába!-löktem neki a korlátnak.Hirtelen Stan jelent meg Tom mögött.
-Minden rendben?-kérdezte mérgesen.
-Én csak a mosdót kerestem.-mondta Tom és bement a mosdóba.
-Minden oké?-nézett rám Stan.
-Ez a görény 14 évesen megerőszakol meg bedrogozott és most megint ugyan ezt akarja csinálni.-mondtam Stannek.
-A rohadék!-mondta és a falnak szegezte az éppen az ajtó kilépő Tomot.-Ide figyelj, te rohadék!-szólította meg Stan.-Ha bántani mered ezt a lányt-mutatott rám-, át lesz operálva az a cuki kis pofikád!-mondta és elengedte Tomot aki nem szólt semmit csak bólintott.Mikor vissza értem Harry éppen a TV-t nézte.
-Itt van Stan!-mondtam és megfordultam.Addigra már sírtam és nem akartam, hogy ezt Harry lássa.
-Valami baj van?-kérdezte, mire én csak a fejem ráztam.-Ki bántotta?-kérdezte Stantől.Én ahogy elértem a lépcsőhöz elkezdtem futni.Felfutottam a szobába és sírtam.Azon gondolkodtam, hogy vajon Tom képes-e oda adni Harrynek a kazettát?Harry hogyan reagálna rá?stb.Mikor hirtelen Harryt láttam magam előtt.
-Mi a baj?-kérdezte és leült mellém az ágyra, de én nem figyeltem rá csak a takaró sarkával törölgettem a szemem.-Ki bántott?-kérdezte és maga felé emelte a fejem.
-Tom.-mondtam a levegő után kapkodva.Harry szemében düh és bosszú vágy tükröződött.-Van nála egy kazetta.-szipogtam és újra elkezdtem sírni.-Sajnálom-mondtam és megöleltem Harryt.
-Mi van azon a kazettán?-kérdezte dühösen.
-Tom.-szipogtam és vettem egy nagy levegőt.-És.Én.-mondtam szaggatottan.-Tom 14 évesen bedrogozott
 és megerőszakolt és mint kiderült ez a görény az egészet fel vette.-mondtam sírva és ismét megöleltem Harryt.-Sajnálom.-mentegetőztem.
-Én megölöm!-mondta Harry és felakart állni.
-Ne, kérlek még maradj itt!-bújtam oda hozzá.-Szeretlek!-suttogtam és erősen magamhoz szorítottam.
-Én is szeretlek!-mondta és megpuszilta a fejem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.