Haliiho emberek!Meghoztam az új részt!Nekem ez jobban tetszik, mint az előző!Remélem tetszeni fog, és izgalmasnak találjátok!Jó olvasást!
Reggel mikor felébredtem egyből nem nyitottam ki a szemem, csak csukott szemmel feküdtem az ágyon.Reméltem, hogy Harry már itthon van és még mélyen alszik mellettem, de mikor kinyitottam a szemem nem volt mellettem.Lassan felültem és körül néztem.Nem voltak szét szórva a ruhái, így még nem jöhetett meg.gondoltam magamban.Lassan elindultam a konyhába, de előtte bementem a nappaliba is, hátha ott nyúlt el a kanapén, mert annyira "józan" volt, hogy nem talált fel az emeletre, de a kanapén nem feküdt senki.Elindultam a konyhába és összedobtam magamnak egy rántottát.Miután megettem leültem a kanapéra és bekapcsoltam a Tv-t.A telefonom ott volt az asztalon és hirtelen azon kaptam magam, hogy bámulom, mint valami idióta.Fogtam és beütöttem Niall számát, abban reménykedve, hogy felveszi és meg nyugtat, mert azt mondja "Ne félj Sindy, nincs semmi baj!Harry itt van!".A telefon végig kicsengett, de Niall nem vette fel.Felhívtam Liamet és Louist is, de ők se vették fel a telefont.Végül beütöttem Zayn számát és tárcsáztam.A telefon csengett,csengett és csak csengett.Már azon gondolkodtam, hogy leteszem, mikor Zayn felvette.
-Zayn Malik!-szólt bele rekedtes,álmos hangon.
-Öhm...Szia Zayn.-köszöntem neki.-Csak nem felkeltettelek?-kérdeztem.Zayn nem szólt semmit így gondoltam talált süllyedt.-Sajnálom!-kértem elnézést.-Csak azt szeretném megkérdezni, hogy Harry véletlenül nincs ott?-tettem fel a kérdést.
-Nem, azt hiszem nincs itt.-mondta.-Nem ment haza?Összevesztetek?-kérdezte.
-Ne aggódj!Nem jött haza, de szerintem jó helyen van!-mondtam neki, vagy inkább magamnak nyugtatás képen.Egy ideig csend volt, egyikőnk sem szólalt meg.Végül megtörtem a csendet.-Szerinted Harrynek van...-kezdtem.
-Nem!Harrynek nincs más csak te!-szakított félbe Zayn, mire én egy sóhajt engedtem ki a torkomon.
-Megteszed, hogy felhívsz, ha esetleg betévedne hozzátok?-kérdeztem.
-Aha.-mondta Zayn és elköszönt majd letette a telefont.Visszatettem a telefont az asztalra és ismét azon kaptam magam, hogy megbűvölten nézem az asztalon heverő készüléket.
-Ez nem lehet igaz!-csattantam fel hangosan.-Biztos hogy van valakije!-kiabáltam és földhöz vágtam a távirányítót.-Zayn helyében én is védtem volna!A kurva életbe!Miért kellett megint átbasznia?-ordítoztam sírva.-A rohadt életbe.-temettem a kezembe az arcomat.Mikor felnéztem a szemem piros volt a sírástól és a fejem lüktetett.Ránéztem a Tv-tetején lévő órára.Még csak 10 óra.
-Hol a faszba vagy Styles?-kérdeztem magamtól.-Hova a picsába mehettél?-álltam fel a kanapéról.Felsétáltam a szobába és leültem az ágyra.-Hol lehetsz?-kérdeztem, majd elkezdtem turkálni az éjjeli szekrényen.Tudom, hogy nem szép dolog mások cuccában turkálni blablabla, de most ez nekem "élet halál" kérdése volt.Végül találtam egy cetlit amire egy telefon szám volt felírva, alá pedig az, hogy "Luke".Harry kézírásával volt írva.A cetli bele csúsztattam a melltartómba, mivel nem volt zsebem és tovább kutattam.Hirtelen egy zacskó került a kezembe amire annyi volt írva, hogy "E.S." .Ez Harry drogdíler monogramja.Kinyitottam a zacskó száját, és benne egy átlátszó még kisebb zacskó volt.Kivettem majd párszor megforgattam a kezem között.Apró kis tabletták voltak benne.Elsőnek nem tudtam mi van benn.
(De miért is hazudok magamnak?Pontosan tudtam, hogy mi van benne.Drog.)
Belenéztem a zacskóba és volt ott még egy tasak.Kivettem és azt is forgattam az ujjaim között.Még soha az életben nem láttam egyszerre ennyi drogot.Mikor Tommal voltam, akkor is mindig csak kis adagokat láttam ilyen 1-2 dkg, de most ez a csomag van vagy 10 dkg.Lassan kinyitottam a tasak száját és beledugtam az ujjam.Megígértem Zoénak, hogy soha-soha de SOHA többet nem nyúlok droghoz, de most valahogy még is muszáj volt.Érezni akartam azt az enyhén savanykás ízét a számban.Ahogyan szét olvad és megbizsereg az egész testem.Kihúztam az ujjam a tasakból és lassan lenyaltam róla a fehér port.Nem olyan volt az íze, mint amire emlékeztem.Sokkal jobb volt. Édesebb. Kiborítottam a tasak tartalmát a sminkes tükörre ami a szekrényen szinte hívogatott, majd a telefon számos cetli segítségével csíkokat csináltam belőle.Már éppen hajoltam volna le, mikor hirtelen meg szólalt a telefonom.
-Neked is ám most kell megszólalnod mi?-kérdeztem és felálltam, majd lesiettem a nappaliba.Mire leértem elhallgatott a telefon.Megnéztem azt, hogy kí hívott, majd vissza dobtam a kanapéra.Már éppen a lépcsőnél jártam, mikor eszembe jutott, hogy hátha Luke-al van Harry.Vissza rohantam a nappaliba és beütöttem a számot.A telefon hármat csengett mire felvették.
-Halló!?-szólt bele egy hang ami könnyed volt, de még is férfias.
-Öhm..Szia.-mondtam esetlenül.-Luke?-kérdeztem.
-Igen, itt Luke Hemmings beszél.-mondta Mr.Dallamos hang, akinek már neve is volt.-És ott ki beszél?-kérdezte.
-Az most tök mindegy.Ott van veled Harry?-kérdeztem, mire értelmetlen mormogás hagyta el Luke száját.
-Ki az a Harry?-kérdezte Mr.Dallamos hang.
-Styles!Bazd meg! Ott van Styles?-kérdeztem idegesen.
-Hé..kislány nyugi!-nyugtatott Luke.-Honnan tudod a számomat?-kérdezte és a hangjában egy kis félelem vegyült az idegességgel.
-Az most tök mindegy.Ott van Styles vagy nincs?-kérdeztem egyre idegesebben.
-Azt se tudom ki az a Styles!-mondta majd rátettem a telefont.
-Persze kamuzzatok még!-dobtam oda a telefont a kanapéra.A dobást kicsit elnéztem és kisebbre sikeredett mint vártam, így a kanapé széléről lepattant a telefon.-Persze törj össze!-kiabáltam a lépcsőről.A lépcsőn lassan és nyugodtan jöttem fel.Mikor beléptem a szobába egy jól eső sóhaj hagyta el a számat.Az "anyag" ott volt a szekrényen, mellette pedig a tasak ecstasy.Normális esetben soha nem nyúlnék/nyúltam volna droghoz, de most szükségem volt rá. Leültem az ágyra és gondolkodás nélkül felszívtam az előbb kikészített csíkokat. Hirtelen bizseregni kezdett az egész testem és boldogság öntött el.
-Igen ez az!-mondtam és hátradőltem az ágyon.-Ne forogj már olyan gyorsan!-vihogtam a plafon felé és a fejemre húztam a takarót.Hirtelen Stan hangját hallottam.
-Hé kislány!-kiabálta.-Merre vagy?-kérdezte és hallottam amint elindul a lépcsőn felfelé.
-Itt vagyok fent!-kiabáltam, de a takaró tompított a hangomon.Mikor Stan belépett a szobába én még mindig a fejemre húzott takaróval feküdtem az ágy közepén.-Gyere ide!-mondtam de a takaró alól alig hallatszott a hangom.Halottam amint Stan sarka koppan a parkettán és éreztem amint leül a jobb oldalamra.
-Kislány, jól vagy?-kérdezte.
-Nem kapok levegőt!-vihogtam és elkezdtem a testem mellett csapkodni a kezemmel, mint valami fogyatékos.
-Akkor talán vedd le a fejedről a takarót.-mondta Stan és ezzel le is rántotta a fejemről a takarót.-Mi van veled Sindy?-kérdezte és felültetett az ágyon.
-Én csak....-kezdtem, de a végét elröhögtem.-Harry nem jött haza!Érted?-kérdeztem vihogva.
-És ezen mi olyan vicces?-kérdezte Stan, miközben furcsán méregetett.
-Nem tudom!-mondtam nevetve és vissza akartam dőlni az ágyra, de Stan nem engedett, mert megfogta a könyököm és fenn tartott.
-Néz rám!-mondta idegesen és megfogta az állam, majd maga felé fordította a fejemet.-Mit ittál Sindy?-kérdezte.Én csak a fejem ráztam és azt tátogtam, hogy "Semmit".-Te drogoztál?-kérdezte, mire én értelmesen és komolyan próbáltam rá nézni, de a végén elröhögtem magam.-Honnan szedted Sindy?-kérdezte és el kezdte gyengéden rángatni a vállam, mint valami hisztis 10 évesnek.
-Stan hagyjál békén!-dőltem el az ágyon.
-Honnan szedted?-kérdezte ismét, de most már hangosabban.
-Bent volt a szekrényben.-ültem fel.-Örülsz?-kérdeztem gúnyosan. Stan idegesen felállt és felemelte az üres tasakot.-Nem én voltam!-vihogtam.
-Normális vagy?-kérdezte, mire én csak megrántottam a vállam.-Mennyi volt benne?-kérdezte idegesen.Most miért kell ennyire fel húzni magát?Csak jól akartam magam érezni!mondogattam magamban.
-Nem sok!-feleltem.-2-3 óra aztán szia!-vihogtam és megint hátra dőltem az ágyon.
-Akkor bazd meg aludj!-mondta Stan és idegesen a hajába túrt.-A főnők meg ne lásson így!-mondta és elindult az ajtó felé.Már az ajtónál járt, mikor utána szóltam.
-Stan!-kiáltottam utána, mire ő megfordult.-Kérlek mesélj nekem valamit.-mondtam.-Csak egy mese és utána alszok, mint a bunda!-mondtam és hatalmas szemekkel néztem rá.-Vagy ha nem mesélsz, akkor nem alszok!-ültem fel az ágyon és mosolyogva figyeltem az ajtóban álló gondolkodó Stant. Sóhajtott egyet, majd vissza jött.Leült az ágyra és elmesélte nekem a Piroska és a Farkast.Mindig is utáltam azt a mesét.Mikor Stan már azt hitte, hogy alszom felállt és ki akart menni, de ismét utána szóltam.
-Stan, kérlek hozd fel a telefonom!-kérleltem.Ő sóhajtva bólintott és becsukta maga mögött az ajtót.-Köszönöm!-kiáltottam utána nevetve.Csak ültem az ágyon és énekeltem.
Reggel mikor felébredtem egyből nem nyitottam ki a szemem, csak csukott szemmel feküdtem az ágyon.Reméltem, hogy Harry már itthon van és még mélyen alszik mellettem, de mikor kinyitottam a szemem nem volt mellettem.Lassan felültem és körül néztem.Nem voltak szét szórva a ruhái, így még nem jöhetett meg.gondoltam magamban.Lassan elindultam a konyhába, de előtte bementem a nappaliba is, hátha ott nyúlt el a kanapén, mert annyira "józan" volt, hogy nem talált fel az emeletre, de a kanapén nem feküdt senki.Elindultam a konyhába és összedobtam magamnak egy rántottát.Miután megettem leültem a kanapéra és bekapcsoltam a Tv-t.A telefonom ott volt az asztalon és hirtelen azon kaptam magam, hogy bámulom, mint valami idióta.Fogtam és beütöttem Niall számát, abban reménykedve, hogy felveszi és meg nyugtat, mert azt mondja "Ne félj Sindy, nincs semmi baj!Harry itt van!".A telefon végig kicsengett, de Niall nem vette fel.Felhívtam Liamet és Louist is, de ők se vették fel a telefont.Végül beütöttem Zayn számát és tárcsáztam.A telefon csengett,csengett és csak csengett.Már azon gondolkodtam, hogy leteszem, mikor Zayn felvette.
-Zayn Malik!-szólt bele rekedtes,álmos hangon.
-Öhm...Szia Zayn.-köszöntem neki.-Csak nem felkeltettelek?-kérdeztem.Zayn nem szólt semmit így gondoltam talált süllyedt.-Sajnálom!-kértem elnézést.-Csak azt szeretném megkérdezni, hogy Harry véletlenül nincs ott?-tettem fel a kérdést.
-Nem, azt hiszem nincs itt.-mondta.-Nem ment haza?Összevesztetek?-kérdezte.
-Ne aggódj!Nem jött haza, de szerintem jó helyen van!-mondtam neki, vagy inkább magamnak nyugtatás képen.Egy ideig csend volt, egyikőnk sem szólalt meg.Végül megtörtem a csendet.-Szerinted Harrynek van...-kezdtem.
-Nem!Harrynek nincs más csak te!-szakított félbe Zayn, mire én egy sóhajt engedtem ki a torkomon.
-Megteszed, hogy felhívsz, ha esetleg betévedne hozzátok?-kérdeztem.
-Aha.-mondta Zayn és elköszönt majd letette a telefont.Visszatettem a telefont az asztalra és ismét azon kaptam magam, hogy megbűvölten nézem az asztalon heverő készüléket.
-Ez nem lehet igaz!-csattantam fel hangosan.-Biztos hogy van valakije!-kiabáltam és földhöz vágtam a távirányítót.-Zayn helyében én is védtem volna!A kurva életbe!Miért kellett megint átbasznia?-ordítoztam sírva.-A rohadt életbe.-temettem a kezembe az arcomat.Mikor felnéztem a szemem piros volt a sírástól és a fejem lüktetett.Ránéztem a Tv-tetején lévő órára.Még csak 10 óra.
-Hol a faszba vagy Styles?-kérdeztem magamtól.-Hova a picsába mehettél?-álltam fel a kanapéról.Felsétáltam a szobába és leültem az ágyra.-Hol lehetsz?-kérdeztem, majd elkezdtem turkálni az éjjeli szekrényen.Tudom, hogy nem szép dolog mások cuccában turkálni blablabla, de most ez nekem "élet halál" kérdése volt.Végül találtam egy cetlit amire egy telefon szám volt felírva, alá pedig az, hogy "Luke".Harry kézírásával volt írva.A cetli bele csúsztattam a melltartómba, mivel nem volt zsebem és tovább kutattam.Hirtelen egy zacskó került a kezembe amire annyi volt írva, hogy "E.S." .Ez Harry drogdíler monogramja.Kinyitottam a zacskó száját, és benne egy átlátszó még kisebb zacskó volt.Kivettem majd párszor megforgattam a kezem között.Apró kis tabletták voltak benne.Elsőnek nem tudtam mi van benn.
(De miért is hazudok magamnak?Pontosan tudtam, hogy mi van benne.Drog.)
Belenéztem a zacskóba és volt ott még egy tasak.Kivettem és azt is forgattam az ujjaim között.Még soha az életben nem láttam egyszerre ennyi drogot.Mikor Tommal voltam, akkor is mindig csak kis adagokat láttam ilyen 1-2 dkg, de most ez a csomag van vagy 10 dkg.Lassan kinyitottam a tasak száját és beledugtam az ujjam.Megígértem Zoénak, hogy soha-soha de SOHA többet nem nyúlok droghoz, de most valahogy még is muszáj volt.Érezni akartam azt az enyhén savanykás ízét a számban.Ahogyan szét olvad és megbizsereg az egész testem.Kihúztam az ujjam a tasakból és lassan lenyaltam róla a fehér port.Nem olyan volt az íze, mint amire emlékeztem.Sokkal jobb volt. Édesebb. Kiborítottam a tasak tartalmát a sminkes tükörre ami a szekrényen szinte hívogatott, majd a telefon számos cetli segítségével csíkokat csináltam belőle.Már éppen hajoltam volna le, mikor hirtelen meg szólalt a telefonom.
-Neked is ám most kell megszólalnod mi?-kérdeztem és felálltam, majd lesiettem a nappaliba.Mire leértem elhallgatott a telefon.Megnéztem azt, hogy kí hívott, majd vissza dobtam a kanapéra.Már éppen a lépcsőnél jártam, mikor eszembe jutott, hogy hátha Luke-al van Harry.Vissza rohantam a nappaliba és beütöttem a számot.A telefon hármat csengett mire felvették.
-Halló!?-szólt bele egy hang ami könnyed volt, de még is férfias.
-Öhm..Szia.-mondtam esetlenül.-Luke?-kérdeztem.
 |
| Luke Hemmings♥ |
-Az most tök mindegy.Ott van veled Harry?-kérdeztem, mire értelmetlen mormogás hagyta el Luke száját.
-Ki az a Harry?-kérdezte Mr.Dallamos hang.
-Styles!Bazd meg! Ott van Styles?-kérdeztem idegesen.
-Hé..kislány nyugi!-nyugtatott Luke.-Honnan tudod a számomat?-kérdezte és a hangjában egy kis félelem vegyült az idegességgel.
-Az most tök mindegy.Ott van Styles vagy nincs?-kérdeztem egyre idegesebben.
-Azt se tudom ki az a Styles!-mondta majd rátettem a telefont.
-Persze kamuzzatok még!-dobtam oda a telefont a kanapéra.A dobást kicsit elnéztem és kisebbre sikeredett mint vártam, így a kanapé széléről lepattant a telefon.-Persze törj össze!-kiabáltam a lépcsőről.A lépcsőn lassan és nyugodtan jöttem fel.Mikor beléptem a szobába egy jól eső sóhaj hagyta el a számat.Az "anyag" ott volt a szekrényen, mellette pedig a tasak ecstasy.Normális esetben soha nem nyúlnék/nyúltam volna droghoz, de most szükségem volt rá. Leültem az ágyra és gondolkodás nélkül felszívtam az előbb kikészített csíkokat. Hirtelen bizseregni kezdett az egész testem és boldogság öntött el.
-Igen ez az!-mondtam és hátradőltem az ágyon.-Ne forogj már olyan gyorsan!-vihogtam a plafon felé és a fejemre húztam a takarót.Hirtelen Stan hangját hallottam.
-Hé kislány!-kiabálta.-Merre vagy?-kérdezte és hallottam amint elindul a lépcsőn felfelé.
-Itt vagyok fent!-kiabáltam, de a takaró tompított a hangomon.Mikor Stan belépett a szobába én még mindig a fejemre húzott takaróval feküdtem az ágy közepén.-Gyere ide!-mondtam de a takaró alól alig hallatszott a hangom.Halottam amint Stan sarka koppan a parkettán és éreztem amint leül a jobb oldalamra.
-Kislány, jól vagy?-kérdezte.
-Nem kapok levegőt!-vihogtam és elkezdtem a testem mellett csapkodni a kezemmel, mint valami fogyatékos.
-Akkor talán vedd le a fejedről a takarót.-mondta Stan és ezzel le is rántotta a fejemről a takarót.-Mi van veled Sindy?-kérdezte és felültetett az ágyon.
-Én csak....-kezdtem, de a végét elröhögtem.-Harry nem jött haza!Érted?-kérdeztem vihogva.
-És ezen mi olyan vicces?-kérdezte Stan, miközben furcsán méregetett.
-Nem tudom!-mondtam nevetve és vissza akartam dőlni az ágyra, de Stan nem engedett, mert megfogta a könyököm és fenn tartott.
-Néz rám!-mondta idegesen és megfogta az állam, majd maga felé fordította a fejemet.-Mit ittál Sindy?-kérdezte.Én csak a fejem ráztam és azt tátogtam, hogy "Semmit".-Te drogoztál?-kérdezte, mire én értelmesen és komolyan próbáltam rá nézni, de a végén elröhögtem magam.-Honnan szedted Sindy?-kérdezte és el kezdte gyengéden rángatni a vállam, mint valami hisztis 10 évesnek.
-Stan hagyjál békén!-dőltem el az ágyon.
-Honnan szedted?-kérdezte ismét, de most már hangosabban.
-Bent volt a szekrényben.-ültem fel.-Örülsz?-kérdeztem gúnyosan. Stan idegesen felállt és felemelte az üres tasakot.-Nem én voltam!-vihogtam.
-Normális vagy?-kérdezte, mire én csak megrántottam a vállam.-Mennyi volt benne?-kérdezte idegesen.Most miért kell ennyire fel húzni magát?Csak jól akartam magam érezni!mondogattam magamban.
-Nem sok!-feleltem.-2-3 óra aztán szia!-vihogtam és megint hátra dőltem az ágyon.
-Akkor bazd meg aludj!-mondta Stan és idegesen a hajába túrt.-A főnők meg ne lásson így!-mondta és elindult az ajtó felé.Már az ajtónál járt, mikor utána szóltam.
-Stan!-kiáltottam utána, mire ő megfordult.-Kérlek mesélj nekem valamit.-mondtam.-Csak egy mese és utána alszok, mint a bunda!-mondtam és hatalmas szemekkel néztem rá.-Vagy ha nem mesélsz, akkor nem alszok!-ültem fel az ágyon és mosolyogva figyeltem az ajtóban álló gondolkodó Stant. Sóhajtott egyet, majd vissza jött.Leült az ágyra és elmesélte nekem a Piroska és a Farkast.Mindig is utáltam azt a mesét.Mikor Stan már azt hitte, hogy alszom felállt és ki akart menni, de ismét utána szóltam.
-Stan, kérlek hozd fel a telefonom!-kérleltem.Ő sóhajtva bólintott és becsukta maga mögött az ajtót.-Köszönöm!-kiáltottam utána nevetve.Csak ültem az ágyon és énekeltem.
Dönts le
a mezőre
dönts le,fektess
le újra meg újra
Énekelgettem az ágyon dülöngélve.
-Mit énekelsz kislány?-kérdezte hirtelen Stan.
-Nem tudom.-nevettem és elvettem tőle a telefont.-Köszönöm!-mondtam neki.-Harry...
-Még nincs itthon!-szakított félbe.A telefont úgy tartottam a kezemben mint valami kincset.-Aztán ez még egyszer elő ne forduljon!-lengette meg az ujját a levegőben.
-Szia Stan!-intettem neki mikor már az ajtónál volt.Ő csak vissza intett és ki ment az ajtón.Én kapcsoltam be valami zenét és elaludtam.
-Mit énekelsz kislány?-kérdezte hirtelen Stan.
-Nem tudom.-nevettem és elvettem tőle a telefont.-Köszönöm!-mondtam neki.-Harry...
-Még nincs itthon!-szakított félbe.A telefont úgy tartottam a kezemben mint valami kincset.-Aztán ez még egyszer elő ne forduljon!-lengette meg az ujját a levegőben.
-Szia Stan!-intettem neki mikor már az ajtónál volt.Ő csak vissza intett és ki ment az ajtón.Én kapcsoltam be valami zenét és elaludtam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.